Nosztalgikus. Hangulatos. Melankolikus. Talán ezekkel a szavakkal írható le leginkább a mai napra jutó zenénk. Vérbeli kávéházi miliőt teremtő műfajt porolt le a Budapest Bár formáció. A hazai könnyűzenei élet méltán neves képviselőiből, eredetileg csak egy-két koncert erejéig vebuválódott csapat, a múltszázadelő pesti kávéházainak atmoszféráját eleveníti fel. A zenekar ötlete a Romano Drom vezetőjének, Farkas Róbertnek az agyában született meg, és többek közt Lovasi András, Kis Tibor, Szalóki Ági, vagy Német Juci idézi elénk a kissé avíttas, de vadiúj köntösbe bújtatott slágereket.
Szalonzenét, dzsesszt, és cigányzenét játszanak, amelyek külön műfaji elnevezéssel is bírnak - így együtt 'pesti dalnak' aposztrofálják őket. A nótákat hallgatva, mind azt érezzük, ott mélyen, belül, hogy rég ismerjük már őket valahonnan. Olyan, mintha a poros, konflisos forgatagból mi lettünk volna azok, akik vagy száz évvel ezelőtt betértek egy kapucínerre az úri asztaltársasághoz, kvaterkázni egyet, na meg meghallgatni ezeket az édes-bús dallamokat. Pontosan ez az érzés tér vissza, ha a Budapest Bár valamelyik koncertjére ellátogatunk. Az egyik kedvencünket idézzük most föl, a frissen Köztársasági Arany Érdemkereszttel jutalmazott Kis Tibor (Quimby) és Németh Juci kettősét. Donjózsiknak kifejezetten ajánljuk, a hamuba sült pogácsa mellé, útravalónak.
Legutóbbi csevegés