Borit mostanában divat szeretni. Felkapott, sőt trendi dolog lett mint a tengerészcsíkozás, a brazilgyanta vagy az orrvérzésig való twitterezés. Ha ezt most olvasná, gondolom erősen tiltakozna. Erősen, ámde teljesen hiábavalóan. Mert tény, hogy Péterfy Bori jelenleg talán a legautentikusabb képviselője egy műfajnak, ami miatt a gaz média 'andergraund dívának' aposztrofálja, és ami miatt úgy körül-belül négyszer néztem meg a Krétakör Siráj (igen így, pontos jével) vagy Niebelung-lakópark című előadását, annak idején. Jelenség a nő. Nőként is, énekesként is - na és persze színészként is - egészen érdekes, megkapóan egyedi, szinte nem is eviláginak tűnő csodalény. Éppen azért, mert annyira nagyon nem akar kommersz, és tömegcikk lenni, napról-napra többen és többen szegődnek hívéül. Így szépen lassan mozgalommá duzzad a 'Bori for president' élménybrigád létszáma. Nem kérdés tehát, hogy a zenei ajánlatban neki feltétlenül szerepelnie kell. Vámpíros videóval, édes kismacskával, sok tejjel, és egy némileg peches fickóval. Bár ez utóbbi nézőpont kérdése, azt hiszem.
Legutóbbi csevegés